Az Arany és a Gazdasági Válság
Ha jól megnézzük, az egész pénzügyi rendszer a bizalomra épül. Ahhoz, hogy bármilyen pénzügyi terméket, - vagy magát a pénzt - használjuk, bíznunk kell abban, hogy ténylegesen annyit ér, mint amennyit mondanak róla. Csak akkor dolgozunk pénzért, ha elfogadjuk, hogy a munkáért kapott pénzen értéket tudunk venni. S napjainkban a pénz egyre inkább csak egy néhány számból álló karakter a bank számítógépén…
A gazdasági válság egyik legnagyobb rombolása abban nyilvánul(t) meg, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom alapjaiban megingott. Egyes országok pénzei értéküket vesztették, a befektetések – megtakarítások értéke is jelentősen csökkent. A hitelek drágulása is annak köszönhető, hogy a bankok nehezebben tudnak pénzforráshoz jutni.
Nem tudjuk, kiben – miben bízzunk, hisz nem kevesebbről van szó, mint a megélhetésünkről, az életünkről. Igyekszünk megtalálni a legbiztosabb dolgokat, amikben még bízhatunk.
Egyre többen térnek vissza a legősíbb nemes fizetőeszközhöz, az aranyhoz, mely több ezer éve áll az emberiség szolgálatában.
Az aranyban eszközölt befektetések – megtakarítások még gazdasági válság esetén is őrzik értéküket.
Az arany árát befolyásoló tényezők:
- Gazdasági válság – mivel nagy biztonságot ad, sokan választják értékeik megőrzésére
- Infláció – a pénz értéktelenedése is hatással van az arany árára
- Betéti kamatokat meghaladó infláció – ha ez bekövetkezik, egy adott pénzben tartott érték csak veszít az értékéből
- Értéke sosem lesz nulla – egyedülálló módon az arany olyan befektetési forma, mely sosem veszti el teljesen az értékét. Természetesen árfolyama eshet, de nulla sosem lesz.
- Gazdasági, ipari, egészségügyi felhasználás – mivel sok területen használjuk az aranyat, a kereslet nem szűnik iránta
- Véges nyersanyag – a világ aranykészletének jelentős részét már kibányászták. A nagy kereslet és az arany mennyisége nagymértékben emelheti az árát.
- Aranyfelvásárlás – egyes országok (pl. Kína) aranyba fekteti pénzét, így felvásárolja a világ aranykészleteit.