Az Arany Története

Az arany a világ legrégebben ismert nemesfémje. Szép sárga színű, a levegőn a fényét megtartja és ezért nagy becsben áll ősidők óta az ember szemében. A leginaktívabb elem egyike, mely az oxigénnel sem alacsony, sem magas hőmérsékleten nem egyesül. Azonban a bróm oldja, vagy ha sok szénsav van jelen és a lúgos cianidoldat is. A színe és súlya mellett még a nyújthatósága, a könnyen megmunkálhatósága is sok szerepet játszott abban, hogy az emberiség legértékesebb féme lett.

Kezdetben, mint ékesítő eszköz, ruhakapcsokat, csatokat készítettek aranyból. Birtoklása társadalmi rangot adott. Teret hódított, mint fizetési eszköz is, sőt a legnagyobb értékű fizetési eszközként került forgalomba. Persze nem mindenki által hozzáférhetően. Mert az arany egyik rossz tulajdonsága, hogy az emberiséget társadalmi rétegekre bontotta és nem mindig igazságosan. Mint fizetési eszköz, az első aranypénzt i.e. a XVII században az egyiptomiak verték. Azonban a valódi kereskedelmi jelentősége a görögök által terjed el az i.e. VII században. A forgalomban az aranypénz nagyon kopott és ez a súlyának és értékének veszteséget okozott, ezért alkalmakként kevésbé értékes fémekkel helyettesítették az aranyat. Ezüsttel, rézzel, bronzzal vagy az aranyat keverték egyéb színesfémmel.

Attól a pillanattól kezdve, hogy az emberek tudtak írni és olvasni, a fémpénzekkel való ügyletelés helyett írással: levelekkel, ígéretekkel, rendelvényekkel helyettesítették az ércet.

A Kr. e. 20. században Babilonban a helybeli kereskedők és bankárok között már papírpénzek és csekkek forogtak, amelyek formátuma még messze volt a maiaktól, de elmésségük mégis figyelemreméltó. Hasonló szellemes eljárásokkal találkozunk Görögországban a hellenisztikus Egyiptomban (Alexandria).

Rómában ismerték a folyószámlát, az argentariik rovataiban tartozik-követel rovat szerepel. Minden hiteleszközt: váltó, adóslevél, hitellevél, bankjegy, csekk ismertek az iszlám kereskedők. Európa csak újra rátalált ezekre a formákra, amikor kereskedelme szükségessé tette a pénzforgalom bonyolultabbá válását.

Gyakran előfordult, hogy a papírpénz gyorsan elvesztette értékét, így valahogy biztosítani kellett értékállóságát.

1914-ben a világ államai egységesen bevezették az aranyfedezetet a papírpénz értékének megőrzéséhez.

1971-ben Nixon amerikai elnök megszüntette az aranyfedezetet, s azóta a papírpénz és az arany útja különvált bizonyos mértékben. A papírpénzek értékét a kibocsátó ország gazdasága szavatolja, az arany árát pedig a világpiac tényezői határozzák meg.

Az Arany és a Gazdasági Válság

Ha jól megnézzük, az egész pénzügyi rendszer a bizalomra épül. Ahhoz, hogy bármilyen pénzügyi terméket, - vagy magát a pénzt - használjuk, bíznunk kell abban, hogy ténylegesen annyit ér, mint amennyit mondanak róla. Csak akkor dolgozunk pénzért, ha elfogadjuk, hogy a munkáért kapott pénzen értéket tudunk venni. S napjainkban a pénz egyre inkább csak egy néhány számból álló karakter a bank számítógépén…

A gazdasági válság egyik legnagyobb rombolása abban nyilvánul(t) meg, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom alapjaiban megingott. Egyes országok pénzei értéküket vesztették, a befektetések – megtakarítások értéke is jelentősen csökkent. A hitelek drágulása is annak köszönhető, hogy a bankok nehezebben tudnak pénzforráshoz jutni.

Nem tudjuk, kiben – miben bízzunk, hisz nem kevesebbről van szó, mint a megélhetésünkről, az életünkről. Igyekszünk megtalálni a legbiztosabb dolgokat, amikben még bízhatunk.

Egyre többen térnek vissza a legősíbb nemes fizetőeszközhöz, az aranyhoz, mely több ezer éve áll az emberiség szolgálatában.

Az aranyban eszközölt befektetések – megtakarítások még gazdasági válság esetén is őrzik értéküket.

Az arany árát befolyásoló tényezők:

  • Gazdasági válság – mivel nagy biztonságot ad, sokan választják értékeik
        megőrzésére
  • Infláció – a pénz értéktelenedése is hatással van az arany árára
  • Betéti kamatokat meghaladó infláció – ha ez bekövetkezik,egy adott pénzben
        tartott érték csak veszít az értékéből
  • Értéke sosem lesz nulla – egyedülálló módon az arany olyan befektetési forma,
        mely sosem veszti el teljesen az értékét. Természetesen árfolyama eshet, de
        nulla sosem lesz.
  • Gazdasági, ipari, egészségügyi felhasználás – mivel sok területen használjuk
        az aranyat, a kereslet nem szűnik iránta
  • Véges nyersanyag – a világ aranykészletének jelentős részét már kibányászták.
        A nagy kereslet és az arany mennyisége nagymértékben emelheti az árát.
  • Aranyfelvásárlás – egyes országok (pl. Kína) aranyba fekteti pénzét, így
        felvásárolja a világ aranykészleteit.