Az Arany Története

Az arany a világ legrégebben ismert nemes fémje. Szép sárga színű, a levegőn a fényét megtartja és ezért nagy becsben áll ősidők óta az ember szemében. A leginaktívabb elem egyike, mely az oxigénnel sem alacsony, sem magas hőmérsékleten nem egyesül. Azonban a bróm oldja, vagy ha sok szénsav van jelen és a lúgos cianidoldat is. A színe és súlya mellett még a nyújthatósága, a könnyen megmunkálhatósága is sok szerepet játszott abban, hogy az emberiség legértékesebb féme lett.

Kezdetben, mint ékesítő eszköz, ruhakapcsokat, csatokat készítettek aranyból. Birtoklása társadalmi rangot adott. Teret hódított, mint fizetési eszköz is, sőt a legnagyobb értékű fizetési eszközként került forgalomba. Persze nem mindenki által hozzáférhetően. Mert az arany egyik rossz tulajdonsága, hogy az emberiséget társadalmi rétegekre bontotta és nem mindig igazságosan.

Mint fizetési eszköz, az első aranypénzt i.e. a XVII században az egyiptomiak verték. Azonban a valódi kereskedelmi jelentősége a görögök által terjed el az i.e. VII században. A forgalomban az aranypénz nagyon kopott és ez a súlyának és értékének veszteséget okozott, ezért alkalmakként kevésbé értékes fémekkel helyettesítették az aranyat. Ezüsttel, rézzel, bronzzal vagy az aranyat keverték egyéb színesfémmel.

Attól a pillanattól kezdve, hogy az emberek tudtak írni és olvasni, a fémpénzekkel való ügyletelés helyett írással: levelekkel, ígéretekkel, rendelvényekkel helyettesítették az ércet.

A Kr. e. 20. sz-ban Babilonban a helybeli kereskedők és bankárok között már papírpénzek és csekkek forogtak, amelyek formátuma még messze volt a maiaktól, de elmésségük mégis figyelemreméltó. Hasonló szellemes eljárásokkal találkozunk Görögországban a hellenisztikus Egyiptomban (Alexandria).

Rómában ismerték a folyószámlát, az argentariik rovataiban tartozik-követel rovat szerepel. Minden hiteleszközt: váltó, adóslevél, hitellevél, bankjegy, csekk ismertek az iszlám kereskedők. Európa csak újra rátalált ezekre a formákra, amikor kereskedelme szükségessé tette a pénzforgalom bonyolultabbá válását.

Gyakran előfordult, hogy a papírpénz gyorsan elvesztette értékét, így valahogy biztosítani kellett értékállóságát.

1914-ben a világ államai egységesen bevezették az aranyfedezetet a papírpénz értékének megőrzéséhez.

1971-ben Nixon amerikai elnök megszüntette az aranyfedezetet, s azóta a papírpénz és az arany útja különvált bizonyos mértékben. A papírpénzek értékét a kibocsátó ország gazdasága szavatolja, az arany árát pedig a világpiac tényezői határozzák meg.